Kedves Szülők, Tanárok, Diákok!

Ma az első adventi gyertyát gyújtjuk meg. Advent a várakozás ideje. Olyan ez, mint amikor egy fontos vendéget várunk: rendet teszünk, elcsendesedünk, és közben izgatottan gondolunk arra, ami előttünk áll. Mi most karácsony örömét és békéjét várjuk.

Az első gyertya a hit és a remény gyertyája. A fénye azt üzeni nekünk, hogy még a legcsendesebb, legsötétebb napokon is van valami, ami világít. Ez a fény segít abban, hogy jobbak legyünk egymáshoz, és észrevegyük mindazt a jót, ami körülvesz minket. Ahogy kigyullad ez a gyertya, gondoljunk arra, hogy minden apró jóság, mosoly vagy segítség, amit valakinek adunk, újabb kis fényt gyújt a világban.

Legyen ez a gyertya a mi emlékeztetőnk arra, hogy a remény akkor is él, ha csak egy pici láng formájában látjuk.

Kívánjuk, hogy ebben az adventi időszakban mindannyian találjunk időt a szeretetre, a figyelemre és az egymásra való odafigyelésre. Fényesedjen meg a szívünk úgy, ahogy most felragyog az első gyertya lángja.

Áldott, békés adventi várakozást kívánunk mindenkinek!